The West Times 2022. február
Ettől: 02.10. 12:00
Eddig: 03.01. 12:00
Ettől: 02.10. 12:00
Eddig: 03.01. 12:00
Ettől: 02.10. 12:00
Eddig: 03.01. 12:00
- Achilleus1999 hirdetése
- V1-en vennék aranykereszteket korlátlan mennyiségben, ártól függetlenül.
- Gerry Soprano hirdetése
- Hawaiion ládákat, kazettákat és termékeket vennék korlátlan mennyiségben.
- Teddy Flood hirdetése
- Kentucky világon keresek Allen borsszóró revolverét minden mennyiségben, Lucille jobbost vennék!
- Lacx hirdetése
- Boone fejszéket vennék V1 és Florida világon. Amennyi fejsze gyűlik össze a februári hónapban, annyiszor 100k összeg lesz kisorsolva a hónap utolsó napján azok között akik legalább 1 darabot adtak. Ahány darabot adsz annyiszor kerül a neved a sorsolásba.
- Shadow Bandit: Hálás vagyok, hogy ennyi év után a csapat tagja lehetek, igazából nagyon jól érzem magam veletek . Örömmel tölt el, hogy olyan közösség tagja lehetek, ahol minden megvan ami egy jól működő csapatba szükséges. Hihetetlen összetartással , türelemmel, alázattal rendelkező csapat a Magyar The West csapata .
- Shadow Bandit: Nincsenek nagy céljaim igazából, csak szeretném élvezni a játékot, a közösséget és szeretnék segíteni amiben csak tudok. Szeretnék Klar és Mandarinrece ötleteiben , álmaiban is segítséget nyújtani.
- Shadow Bandit: Már régóta szerettem volna a csapat tagja lenni, ezt azonban életkorom nem engedte. Természetesen a játék és a közösség szeretete indította el bennem. Mindig szerettem segíteni másokon , kezdőbb játékosokon és olyanokon is , akik már huzamosabb ideje játszanak. Úgy érzem ez a legjobb módja annak, hogy tudjak segíteni a többi játékoson, és jobbá tehessem szeretett játékunkat.
- Shadow Bandit: Számos magánéleti és egyéb probléma közbe jöhet , ami miatt most vagy a közeljövőben nem tudnak csatlakozni a csapathoz. Ha kitartóak és türelmesek, akkor el fog jönni az az alkalom, amikor erre meg lesz a lehetőségük. Nekem éveket kellett várnom, de nem adtam fel, és amikor adódott egy lehetőség, akkor megragadtam az alkalmat és éltem vele.
- Shadow Bandit: Igazából nem számítottam rá, hogy bekerülök a csapatba , első benyomásra mindenki kedves volt velem , örömmel fogadtak, és kitartóan , türelemmel tanítanak meg a wiki szerkesztés minden rejtelmére.
- Shadow Bandit: Szorgalmammal igyekszek majd kiemelkedően teljesíteni, konkrét terveim még nincsenek , melyekkel újdonságot hozhatnék be a játékosok életébe, de remélem a többi játékossal és csapattaggal együtt kialakíthatunk majd valami igazán hasznosat játékosainknak. Igyekszem majd visszaállítani a Wiki szépségeit, melyben továbbra is naprakész információk lesznek , egy harmadik fél által készített külsős oldal helyett.
- Shadow Bandit: Nem gondolom , hogy lenne bármilyen nehézség a jövőben munkámmal kapcsolatban. Gyorsan tanulok, és igyekszek minden tudást magamba szívni. Mivel úgy érkeztem a csapatba, mint aki nem ismeri a wiki kódokat, így kreatív látásmódomat, bizonyos elképzeléseimet egyelőre nem tudom kibontakoztatni.
- Shadow Bandit: Remélem egy év múlva is lelkes csapattag lehetek majd, aki visszatekintve az elmúlt évre büszke lehet magára , és a munkájára.
- Shadow Bandit: Természetesen igen , a jövőben szeretnék majd minél több pozíciót betölteni, és hasznos tagja lenni csapatunknak. A jövőben szívesen töltenék be Supporter pozíciót is,mivel úgy gondolom , az évek alatt felhalmozódott játéktudásommal így tudnék a közösség legjavára válni. Ez akár ticketek megválaszolásában nyilvánulhatna meg.
- Shadow Bandit: Biztos vagyok benne, hogy sok olyan dolgot tudunk majd megvalósítani amivel visszahozhatjuk játékosaink lelkesedését . A Wikin jelenleg is vannak játékok, például havonta megjelentő TWT-ben, de értem kérdésedet, egyeztetek a közeljövőben Klar-al . Egyelőre valamilyen díjazási formát keresek, mellyel a játékosok is jól járnának, ugyanis aranyrögöt sajnos nem lehet osztani ezen tevékenységért.
Kezdőbb játékosaink úgy gondolhatják érdemes olyan kalandokat csinálni a westen, melyeket kocsmában találhatunk meg, ez azonban egyáltalán nem előnyös. Ezek a feladatok viszonylag kevés tapasztalati pontot (tp-t) , kevés pénzt, és mondhatni használhatatlan tárgyakat adnak, nem beszélve arról, hogy sok időt igényel elvégzésük. Persze vannak olyan kalandsorok amiket érdemes lezárni, ezek például a prémiumot adó kalandsorok , illetve A mentsd meg a kocsmát 2 (ez a kalandsor nagyon sok további kaland előfeltétele), Waupee nagyapja (ezt lezárva tudod feloldani a sámánt, hogy aztán a képesség- és tulajdonságpontjaidat újraoszthasd), Aranypuska kalandsor. Ezeken kívül a képességet és a tulajdonságot adó kalandok, hiszen a plusz pontok mindig jól jönnek!
Tippek:
- Használj olyan ruhákat, felszereléseket melyek a munkákból szerzett tapasztalatot növelik (ha van rá lehetőséget, érdemes Rajongói, illetve G. Cortez szetteket kölcsönkérni, vásárolni)
- Használj olyan buffokat (Felhasználható tárgyakat) amik szintén növelik a tapasztalatot, a motivációt és az energiát (javasoljuk a sarlatán által gyártott Rágódohányt motivációnövelésre, a Csodaszert energia- és életnövelésre, illetve a szakács keze közül kikerülő Koktélt, amely 4 órán keresztül biztosít számodra +20% tapasztalatot)
- Használj prémium funkciókat. (pl. Automatizálás lehetővé teszi hogy 4 munka helyett 9 munkát végezhess.) ... De mindegyik segíthet valamiben pl Gyorsaság növelése stb.. -ha a gyors fejlődés a cél, folyamatos V.I.P. funkció javasolt.
- Keress ezüst munkákat ! (Naponta változnak)
Haladj 15mp-es munkákkal:
- Figyelj oda a veszélyre! (20% felett nem javasolt kevés élettel, mert könnyen meghalhat a karaktered.)
- A munka motivációd nem befolyásolja a találati esélyt, de a szerzett tapasztalati pontokat igen ! 75% alá semmiképp NE menjen le ! (1x 15mp munka 1 munka motivációs pontot visz le, azaz 25 munkát nyomhatsz le töltés nélkül az adott munkánál.)
- Töltsd folyamatosan az energiád, és a munka motivációt is !
Fejlődési terv:
Ha bevezető kalandsor lezárása, majd a piac feloldása után sikerül szerezned akár kölcsönbe a fenti szettekből, már kis szinten is sok tp-s meló elérhetővé válik számodra.
Kb. 40-50. szintig haladj az építős melókkal (Vasútállomás építése, Ranchépítés, Kaszinóépítés, stb.), a tulajdonságpontjaidat karizmára, a képességpontjaidat pedig irányításra pakold.
40-50. szint környékén a térkép középső részében is már el fogsz érni a Rajongói, illetve a Cortez szettekben olyan munkákat, amelyek a gyors fejlődést teszik elérhetővé.
Ha itt tartasz, érdemes az összes munkacsoportot végigpörgetned minden nap azon a térképrészen (kb. 3 perced vesz igénybe), és zászlóval jelölni az olyan ezüst munkákat, amelyek nem sebeznek nagyot és számottevő tp-t adnak.
Minden nap az általad kijelölt ezüst munkákon mész körbe-körbe a következők szerint:
- a motivációt sosem hagyod, hogy 75% alá essen egyik munkánál sem
- akkor használsz fel 1 Rágódohányt (25% munkamotiváció töltés), ha végigmentél egyszer az összes aznap zászlózott ezüst munkán (tehát mindegyiknél lecsökkent 75%-ra a motiváció). Így spórolsz a buffokkal is, hiszen az összes munkánál feltöltöd 100%-ra egy buff felhasználásával
- mivel minden nap új ezüst munkák kerülnek kijelölésre, így másnap megint végig kell nézned a térkép középső részét
Fontos, hogy ez a módszer csak 15 mp hosszúságú munkákkal hatékony, ami azt jelenti, hogy a játék előtt kell legyél folyamatosan, amíg ezeket csinálod.
Építsd városodban található templomot!
Abban az időszakban, amikor nincs időd 15 mp munkákkal haladni, állíts be 1 órás templomépítéseket a városodban! Magasabb szinten javaslom, kb. 80-90. szinttől, mert nagyjából ekkor kezded el elérni azokat a templomokat, amik már érdemi tapasztalatot adni. Az építésre való pontozás ezért is nagyon jó azoknak akik szeretnének gyorsan haladni, mivel ez a képesség háromszorosan számítódik a bevitt építési pontoknál. A templom által adott tapasztalati pont a templom szintjeivel együtt növekszik. (Végtelenségig építhető) Építeni 90%-os motiváció felett ajánlott.
Templomhoz szükséges munkapontok = (Templom szint * 15) - 29
Ha minél gyorsabban szeretnél fejlődni, érdemes számolni, hogy a te általad bevitt építési pontok alapján melyik az a templomszint, amin még tudsz építeni, és ideiglenesen javasolt csatlakozni egy, a paramétereknek megfelelő városhoz, aztán továbbállni egy nagyobb templommal rendelkezőhöz, és így tovább mindaddig, amíg el nem éred a kívánt szintet.
Nos, hát társaim ez a film olyan hitelesen mutatja be a mai vadnyugatot is és a klasszikus régebbit, hogy a film megtekintése után csoda, ha nem térsz ki a te saját hitedből... Ugyanis ez a film is a Django elszabadul után szabadon mesterien keríti hatalmába magát a nézőt. Legalábbis engem valamiért tökéletesen megfogott ez a film. Üzen a jelenlegi és a múlt korszellemének is továbbá, de olyan élethűen, hogy a fogyasztó, már azon kezd el gondolkodni a saját szórakoztatása közepette, hogy ez a film vajon valóban miként került leforgatásra, hogy annyira, hogy is mondjam: "Véres..." - és egyenesen fertőzően durva. De tényleg! Ezt a filmet sokkal jobban csak saját felelősségre nézzétek vagy nézessétek meg életközösségetekkel, mint az eddigi olyan felnőttebb besorolásúakat, melyeket, már eddig ajánlottam ti nektek a korábbi lapokban. Elvégre olyan durva történéseket dolgoz fel a film, ami semmiképp se való gyermek, de még talán nagyi szemeknek sem ezért mamáknak, papáknak egyáltalán nem ajánlatos, még csak beletekinteni sem ennek a filmnek a cselekményébe. Továbbá megkérek mindenkit, hogy ne kövesse a filmben szereplő egyének példáját és ne gyilkoljon halomra senki senkit sem. A filmről annyit, még elárulok, hogy mindezt leszámítva egy bizonyos fokig azért fogyasztható, ha az ember nem olyan báránylelkű, mint én, amilyen én magam vagyok, mert mondhat bárki bármit ez most még a Django után is sokkolt engem főleg bizonyos helyenként a film közben. De hát kell is a ti kritikusotoknak ilyen durva filmeket nézni, máskülönben mégis, hogy a fenébe íródna meg magától a két havi filmkritika?! Na mindegy... a lényeg csupán annyi, hogy nézzétek meg nyugodtan ezt a művet, de utána ne is panaszkodjatok az álmaitokra... Csakmert ettől bizonyosan megrémültök, már akinek persze olyan a lelke, mint nekem. Egyértelmű ajánlásom viszont azon embereknek szól a film irányába, akik maguk is bandavezérnek érzik magukat és ezt, most pontosan, úgy írom, mint férfi a férfinak szóval ülj le és ne merészelj megrettenni egyetlen pillanatra se egyetlen jelenettől se. Ugyanis ez a film a bandák háborúiról szól, amely tart a mai napig is főleg a mi piciny sajátos vadnyugati honlapunkon. Mert a vadnyugat törvényei szerint lősz vagy meghalsz. Aztán, hogy fogyasztáshoz most mit ajánlok számotokra? Fogyást. Hiszen gondolom én a ma élő ember sokkal kevesebbet mozog vagy épp lovagol kint a szabadban, mint a régi korok nyugati szülöttei, mint a mai filmben is, ergo kelj fel és virtuális lovaglás helyett menj egy lovardába és ügess meg pár lovat. Ez nem csak ehhez a filmhez a tanácsom, de az összes többihez is mostantól kezdve, amit nem emelek ki minden alkalommal, de éreztetem, ha nem merül feledésembe. Kellemes filmnézést mindettől függetlenül!
Hol volt, hol nem volt, valahol Montana hegyei között állt egy szerény, de tiszta és jó meleg faház. A faházban valamikor, nem is olyan régen, egy hóillatú estén Benny a karácsonyfa alatt bontogatta az ajándékokat. Sorra nyitotta egymás után a dobozokat, de mindenre csak a száját húzta. Nem tetszett neki a kisvasút, a nagymama kötötte pulóver és az a játékkatona sem, amiért pedig olyan sokat könyörgött.
Nézte-nézte a karácsonyfát, de bizony az sem tetszett neki. Az ágait túl ritkának találta, a díszeket túl fénytelennek.
- – Mi a baj? – kérdezte Nagypapa.
- – Semmi – vont vállat Benny. Nagypapa összevont szemöldökkel nézte.
- – Hiszel te még a Mikulásban? – kérdezte.
- – Ugyan Nagypapa! Hiszen a Mikulás nem létezik! Ezt a sok vacakot itt mind tőletek kaptam! És az egész karácsony nem ér egy kalap mogyorót sem! - kiáltott fel a kisfiú, majd berohant a szobájába, a sok ajándékot mind–mind otthagyta a fa alatt. Anyu utána akart menni, de Nagypapa így szólt: – Hagyd, majd én. – Leemelt egy kis csengőt a karácsonyfáról, és beballagott unokájához, aki takarója alatt pityergett.
- – Kopp–kopp – kopogtatta meg a takarót Nagypapa. – Van itthon valaki?
- – Nincs! – kiáltotta morcosan a takaró.
- – Hát ha nincs, akkor visszajövök később. Pedig gondoltam, hozok Bennynek valamit, ami talán érdekelhetné. De ha nincs itthon, akkor nincs mit tenni!
Benny kidugta a fejét a takaró alól.
- – Mit hoztál?
- – Ezt ni – nyitotta ki a markát Nagypapa.
- – Ez csak egy vacak csengő – görbült le a kisfiú szája.
- – Ó nem, ez nem akármilyen csengő! Ez itt egy varázscsengettyű.
Benny hallgatott pár percig, nézte a kis rézharangocskát.
- – Mitől varázscsengettyű? – kérdezte végül.
- – Hát attól, hogy csak annak szól szépen, akinek igazán jó a szíve.
A kisfiú kíváncsian nyúlt felé, de Nagypapa összezárta a markát.
- – Nagyon szívesen odaadnám, de a manó, aki őrizte, a lelkemre kötötte, hogy csak olyannak adjam a kezébe, aki biztos benne, hogy ő igazán jó. Mert ha rossz kezekbe kerül, akkor elveszíti a hangját, és soha többé nem tud majd csilingelni. De akkor elveszíti a hangját az is, aki megpróbálta őt megszólaltatni.
- – Én igazán jó vagyok! – kiáltott fel Benny.
- – És biztos vagy benne?
- – Nem – szégyellte el magát Benny.
- – No, tudod mit? Itt hagyom az asztalodon, és akkor vedd kézbe, ha úgy érzed, megérdemled.
Nagypapa letette a harangocskát az asztalra, majd kiment a szobából. Benny a takaró alól nézte–nézte a csillogó rézköpenyt, a rákarcolt hópelyheket, az apró fogantyút. Nézte, és az álmosságtól egyre jobban leragadtak a szemei.
Egyszercsak a kis csengettyű fogantyúján két szem kezdett pislogni. Köpenyéből szárnyak nőttek, szoknyája alól lábacskák bújtak elő, oldalán két kar jelent meg. Benny megijedt. Nagyapját akarta hívni, de ekkor a csengő fogantyúján mosolygós angyalarc jelent meg a szemek körül.
- – Ne félj tőlem! – nevetett a riadt kisfiúra. – Én vagyok a varázscsengettyű. Nekem adta a Mikulás azt a feladatot, hogy elvigyelek hozzá, mert úgy hallotta, te nem hiszel benne. De mondd csak... Akkor mit hiszel?
- – Azt, hogy a felnőttek mind hazudnak, nincs Mikulás, csak a gyerekeket akarják az ilyen butaságokkal leszerelni!
A csengőangyal szomorúan ingatta a fejét. Szárnyait kitárta, odarepült a kisfiú ágyához, rézköpenyéről levett egy-egy hópelyhet, és az ágy négy sarkára tette.
- – Kapaszkodj! – szólt Bennyre, azzal csettintett egyet. Az ágy felszállt velük, és kirepült az ablakon.
- – Meg fogok fázni! – rémüldözött Benny. – És Anyuék is aggódnak majd értem!
- – Ne félj, most én vigyázok rád – mosolygott a csengettyű.
Benny nyugtalanul pislogott ki a takarója alól. Hófödte táj fölött repültek el, fehér ruhás fenyőfákat, jéggel borított hegycsúcsokat hagytak maguk mögött. Az angyal egyszercsak megálljt parancsolt az ágynak egy romos viskó előtt.
- – Gyere, nézz be az ablakon – hívta a kisfiút.
- – Papucsom sincs, meg fogok fázni! – rázta amaz a fejét.
- – Valóban! – sóhajtott a csengettyű, majd megrázta rézköpenyét. Hangjára az ágy szélén ülő Bennyn hirtelen csizma, nagykabát, sapka és sál termett.
A kisfiú végignézett magán, majd lelépett az ágyról. A csengettyűangyal már a párkányon ült. Az ablakon túl az üres asztalt sokan ülték körül. Az asztal közepén egyetlen gyertya világlott, a szoba sarkában kis fenyőfa állt, papírszalagokkal feldíszítve, alatta egyetlen ajándék sem volt. Az asztal körül Benny a kopott ruhák fölött vidám arcokat látott, a gyerekek csillogó szemekkel hallgatták apjuk meséjét. Az anya is párjára függesztette tekintetét, meleg barna szemeiben a büszkeség és a szeretet ragyogott.
- – Ők minek örülnek? – kérdezte Benny. – Nem is kaptak ajándékot!
- – Debizony. Nézz rájuk! A gyerekek ajándéka a mese, amit apjuk mesél. A felnőtteknek pedig a gyerekek mosolya az ajándék – magyarázta az angyal türelmesen. – A jó szó, a szeretet többet ér, mint a játékok, vagy a pulóverek. Volt már olyan ajándékod, aminek a következő karácsonykor is tudtál örülni?
Benny elgondolkodott. – Nem, azt hiszem nem.
- – Látod? Ők minden karácsonykor így ülnek itt, és évtizedek karácsonyán át őrzik ezeket a meséket.
- – Mikor viszel a Mikuláshoz? – kérdezte Benny a csengőangyalt.
- – Türelem, türelem. Még egy helyre el kell mennünk! Hess vissza az ágyra!
Benny felugrott a rugós matracra, magára húzta a takarót. A téli ruha rögtön eltűnt róla. Az ágy felszállt, átrepültek városokon, és egy hatalmas palota előtt értek földet.
- – Gyere az ablakhoz! – intett a csengettyűangyal. Csettintésére a kisfiúra újra téli ruha került.
Emögött az ablak mögött hatalmas karácsonyfa, és minden szegletében feldíszített lakás ragyogott, fenyőágak, üvegdíszek, fagyöngycsokrok lógtak a falakon, plafonon. A karácsonyfa alatt dobozok álltak halomban, ezüst és arany papírba csomagolva, és a dobozok között egy kislány válogatott. Benny megkocogtatta az ablakot, és integetni kezdett a kislánynak. A kislány felállt és odaszaladt, résnyire kinyitotta az ablakot.
- – Szia! Hát te ki vagy? – kérdezte.
- – Benny vagyok – felelte a kisfiú. – Ez pedig itt a varázscsengettyűm – mutatott rá a rézköpenyes angyalkára. – Te ki vagy?
- – Én Mary vagyok.
- – Hol vannak a szüleid?
- – Apa épp Norvégiában tárgyal, anya pedig a nappaliban a barátnőjével - vonta meg a vállát Mary.
- – Látom, épp az ajándékaidat bontogatod. Mit kaptál?
- – Nem érdekes – legyintett a kislány. – Apának megmondtam, miket vegyen nekem. Pont annyi doboz van, úgyhogy biztosan mindent, amit kértem.
- – Semmi meglepetés nincs? – kérdezte Benny csodálkozva.
- – Nem szeretem a meglepetéseket! - csattant fel Mary, és becsapta az ablakot. Morcos arccal fordította rá a kilincset.
- – De szívesen cserélnék vele! – sóhajtott Benny. – Mindent megkapott, amit kért.
- – De vajon azt kapta, amire szüksége lenne? – válaszolta szomorúan a csengettyű. – Te például szívesen bontogatnád egyedül az ajándékokat?
- – Nem – ismerte be Benny, és egy pillanat alatt megsajnálta Maryt. – De most már vigyél a Mikuláshoz! - kiáltott a kisfiú.
- – Találkozol vele, ne félj! – nyugtatta meg a csengettyű. – Gyere, még elmegyünk valahova.
Benny visszamászott az ágyára, és az újra felszállt. Hegyeket és befagyott folyókat hagytak maguk mögött. Úgy repültek, mintha csak a Mikulás csodaszánján ülnének, Benny élvezte a táj látványát, mígnem megpillantott egy folyót, aminek a tetején hatalmas jégdarabok úsztak. Az egyiken egy kiskutya nyüszített egyensúlyozva.
- – Jaj, segítsünk neki!– kiáltott Benny. Az angyal elmosolyodott, a földre parancsolta az ágyat, majd szemét lehunyta, cérnavékony karocskáit előre tartotta. Benny álmélkodva nézte, ahogy az ujjacskákból kiinduló meleg fénysugár lasszóként kapja el és vontatja partra a jégtömböt. A kisfiú odaszaladt a víz mellé, az ölébe kapta a reszkető állatkát. Bedugta kabátja alá, és visszaült az ágyra.
- – Nem, nem! – mondta a csengettyű. – Még nem megyünk tovább, itt is dolgunk van. Gyere, sétáljunk! – azzal elindult. A kisfiú követte. Az angyal egy híd felé tartott. A híd alatt Benny halványan pislákoló lángot pillantott meg: egy férfi ült mellette. A metsző hideg elől koszos kabátjába burkolózott, kezét időnként kinyújtotta a szedett-vedett tűzhely felé. Fekete szakálla mögött a kisfiú nem látta az arcát.
- – Ő kicsoda?
- – Egy magányos ember – válaszolta a csengettyűangyal.
Benny nézte az ismeretlent.
- – Karácsonykor senkinek nem szabadna egyedül lenni - szólt.
- – Nem csak karácsonykor – sóhajtott fel az angyalka. A kisfiú fejében ekkor egy gondolat ötlött fel. Odaszaladt a férfihoz, elővette kabátja alól az időközben felmelegedett kiskutyát, és az ismeretlen felé nyújtotta. Az ráemelte megfáradt arcát, és ahogy meglátta a kutyust, szemében örömkönnyek csillantak meg.
- – Köszönöm– suttogta hálásan. Óvatosan magához szorította az izgő-mozgó kis szőrmókot, amit az békés szuszogással nyugtázott.
- – Most már van társad – mondta Benny.
- – Van – mosolygott az ismeretlen. –Köszönöm – mondta ismét. Benny visszaszaladt az ágyhoz.
- – Most már mehetünk a Mikuláshoz? – kérdezte az angyalt. Az az ágy szélén ült, cérnalábacskáit lóbálta.
- – Gyere, bújj a takaró alá és hunyd le a szemed! – szólt a kisfiúra. Benny engedelmesen követte a szavait. És egyszercsak rájött.
Szeme felpattant, és látta, hogy a szobájában van. A csengettyű az asztalon állt, és épp úgy nézett ki, mint egy közönséges csengettyű. A kisfiú kiugrott a takaró alól, felkapta a rézcsengőcskét, és kirohant a családjához. Beugrott Nagypapa ölébe, és így szólt:
- – Most már tudom, Nagypapa! Van Mikulás. Itt, a szívünkben.
Maria: Most, hogy ismét összejöttünk, ez alkalomból készítettem nektek egy olyan finomságot, aminek a receptjét az egyik nagynénémtől kaptam. Clara nagynéném mesélte, hogy egyszer kislánykorában a szüleivel februárban rokonlátogatásra mentek Magyarországra , megnézni egy ottani télbúcsúztató, tavaszköszöntő ünnepet, a busójárást. Az őket elszállásoló család a megvendégelésükre készítette ezt az édességet.
Hozzávalók:
- 4 db 150 g-os kefir
- 5 kefires pohár porcukor
- 1 citrom reszelt héja és leve
- 1 csomag sütőpor
- 2 csomag vaníliás cukor
- csipet só
- 1,5 kefires pohár búzadara
- 3/4 kefires pohár étolaj
- 3 egész tojás
- 6 réteslap
- 50 dkg túró
- 1 doboz őszibarack befőtt
- a lapok megkenéséhez étolaj
- a tetejére: 1 evőkanál tejföl és egy tojás keveréke
Megjegyzés: A kefir pohara a mércénk!
Elkészítése:
- A hozzávalókat a túró és a barack kivételével összekeverjük, és legalább egy órát a hűtőben pihentetjük, ez fontos és nem elhagyható.
- Egy tepsit sütőpapírral kibélelünk, egy réteslapot belefektetünk, olajjal lekenünk, majd még egy réteslap következik, ezt is megkenjük olajjal. Elővesszük a hűtőből a keverékünket, és felét a réteslapra öntjük. Rámorzsoljuk a fél csomag túrót, majd egyenletesen elosztva az összedarabolt barack felét. Újabb két réteg réteslap jön egyenkét lekenve, majd a maradék darás keverék, a túró és a barack. Befedjük a 2 olajozott réteslappal. A tetejét megkenjük az evőkanál tejföl és a tojás keverékével.
- 180 fokra előmelegített sütőben kb. 40-60 percig sütjük szép pirosra. A sütési idő függ a sütőtől, és a tepsi méretétől, tűpróbát végezzünk, ha még ragad, de a teteje már piros, tegyünk rá sütőpapírt vagy alufóliát, úgy süssük készre.
Jó étvágyat, találkozzunk legközelebb is!
Előző játékunk megfejtése:
A helyes megfejtők nyereményét hamarosan jóváírjuk!
Ebben a számban egy végtelenül egyszerű feladattal készültünk a számotokra: számold meg, hogy az egyes tárgyakból mennyi található meg a képen!
- Érett narancs = ?
- Kaktuszlé = ?
- Kagylólánc = ?
- Sombrero = ?
Nyeremények:
- A helyes megfejtők egy 500 szívet tartalmazó ládát kapnak jutalmul. Ezen ládákat majd a Valentin-napi esemény kezdésével írjuk jóvá!
- Továbbá a helyes megfejtők között kisorsolunk 3 szerencsés játékost, akik fejenként 100 Aranyröggel gazdagodnak
A beküldéseket a Support rendszeren keresztül várjuk a Versenyek és nyereményjátékok kategóriában.
A részvétellel elfogadod a Versenyszabályokat.
A The West Times havilap havonta jelenik meg.
Szerkesztők és közreműködők
Klar
Bogyo
Djghost
Krisztoph Snow
Mandarinrece
Mono
Oldfox
Rizling
Shadow Bandit
Simple
Elérhetőség
Kapcsolat: https://support.innogames.com/connect/west/hu
E-mail: info@team.the-west.hu
Archívum: https://wiki.the-west.hu/wiki/The_West_Times
Minden tartalom esetén a beküldési határidő az adott hónap utolsó napján 12:00 óra. » Beküldési részletek Ez alól kivételt képeznek a nyereményjátékok beküldési határideje alkalmanként, Ez esetben külön feltüntetésre kerül a beküldési határidő.
Nyereményjátékok alkalmával szeretnénk közzétenni a nyertesek játékosneveit. A feltételezésünk az, hogy a játékosok egyetértenek azzal, hogy a nyertes nevét megemlítjük. Ez vonatkozik hirdetésekre és minden más beküldésre is. Bárki, aki ezzel nem ért egyet, kifejezetten jelölnie kell a megoldás benyújtásakor.
A Vadnyugati novellában megjelenő tartalom teljesen fiktív jellegű, továbbá az oldalon felelhető filmkritikákban megjelenő filmek korhatárosak lehetnek. Minden tartalom csakis saját felelősségre tekinthető meg. A The West mentesül minden felelősségvállalás alól ilyen esetekben.