The West Times 2020. december
Jutalmak:képességpont
Bővebb információkért kattints ide.
Jutalmak:Képességpont, Tulajdonságpont, Buffok
Bővebb információkért kattints ide.
Jutalmak:Karácsonyi szánkó vagy acélkazetta
Bővebb információkért kattints ide.
Jutalmak:képességpont
Bővebb információkért kattints ide.
Jutalmak: Ajándék a rénszarvastól, Buffok
Bővebb információkért kattints ide.
Jutalmak: Henry zsebórája
Bővebb információkért kattints ide.
Jutalmak: Diótörő
Bővebb információkért kattints ide.
Jutalmak: Karaktercím
Bővebb információkért kattints ide.
Jutalmak: Képességpontok, Buffok
Bővebb információkért kattints ide.
Jutalmak:tapasztalati pont
Bővebb információkért kattints ide.
Jutalmak: képességpont, egy szép ajándék, maté tea
Bővebb információkért kattints ide.
Jutalmak: edzett ólom
Bővebb információkért kattints ide.
- 2.137-es frissítés
- A táncosnő és telepes szettet a visszajelzéseitek alapján új bónuszokkal láttuk el. Kérjük, tudassátok velünk, hogy melyek legyenek a következő szettek, amelyeket átdolgozunk!
- Az Oktoberfest esemény szettjei mostantól árverezhetőek, a fekete-erdei ruhaszett, Kapitány, Fedélzetmester és a Halász szettdarabok.
- Az utazó vásárból nyitható erősítők hatásait picit megerősítettük.
- 2.138-as frissítés
- Az ünnepi és gyűjtők szettjét új értékekkel láttuk el.
- A barna poncsó mostantól fejleszthető.
- A Fekete pénteki leárazásunk nem létezhet licitháború nélkül. Létrehoztunk két új ritka tárgyat, amelyet a legmagasabb licitáló szerezhet meg. Világonként egy-egy ilyen lesz fent a piacon.
- Létrehoztuk az Egyedülálló szettet amely ritka tárgyakból tevődik össze.
- Miután megtámadtál egy játékost, párbajvédelmet élveztél az első 45 percben is hotelben alvás közben. Ezt a problémát megoldottuk.
- 2.139-es frissítés
- Tök gyűjtőkártyák mostantól árverezhetőek.
- A zöld gyűjtőkártyás láda is árverezhető mostantól.
- Az acélkazetta tartalmát átdolgoztuk.
- Két új ritkaságot adtuk az acélkazettához. A jövőben egy teljes szettet fogunk dedikálni, The West rajongói ruhaszett, The West rajongói fegyverszett és lószett. A szettet itt tekinthetitek meg: The West rajongói szett
- Az automatizálás gomb nem teljesen jó helyen volt, néha átfedésbe került a negyedik berakott munkával, ahol ha rossz helyre kattintottál, akkor aktiváltad a prémiumot pedig csak el akartad távolítani a munkát a listából.
- Gyűjtők öve és Hősök ünnepi kabátja rossz ikonnal rendelkezett, melyet most javítottunk.
- A kapitányok mostantól nem tudják a rangjuknál magasabb jogosultságra állítani az erődharc chatet.
- Achilleus1999 hirdetése
- V1-en vennék aranykereszteket korlátlan mennyiségben, ártól függetlenül.
- Gerry Soprano hirdetése
- Hawaiion termékeket vennék korlátlan mennyiségben.
- Suhipuhi hirdetése
- Folyamtatos pénzszállítás Floridáról V1-re. Több lépcsős, fokozott biztonsági intézkedések mellett! Roncsolás-mentesen nem nyitható pénzszállító tasakokban! Jutalék nélkül! Floridán kapod, V1-n adod!
- Kill Bill hirdetése
- Jacksonvillen keresem azt az illetőt, akinél Piros mágikus kalap található. Szeretném megvásárolni ezt a holmit.
Mikor kezdted a játékot és melyik szerver volt régen a favoritod?
- 2009. 05.09 ben kezdtem a játékot, még v5ön. Onnan tudom pontosan, mert kimentettem a dátumot. Igazából v5 kezdeti szakasza tetszett a legjobban. Az még érdekes új volt. Ott még nehezebb volt az élet meg szintlépés
Mit tudsz az 5ß szövetségről és mióta vagy tag benne?
- Múlt heti vacsorára is alig emlékszem már, nem hogy mi volt 11 éve. Kezdetektől tag vagyok. V5ön aktívan utána részt vettem a játékban, Coloradon már kimaradt mindenből, és Florida szerveren is nyugdíjas életet éltem. Annyi megmaradt, hogy mikor bejött az új térkép én terveztem melyik város melyik koordinátára kerüljön. Már megszokásból vagyok tagja szövetségnek, már nem tudnám elhagyni.
Te mi alapján toborzod a harcosokat az erődbe?
- Igazából, Floridán se legfényesebb a harcok létszám terén, így már az is öröm a tele van event alatt egy nagy erőd. Szóval inkább csak jöjjön mindenki hátha pár játékos kedvet kap hozzá és mikor nincs event akkor is megtudnánk őrizni a nagy erődharcokat közel teljes létszámmal. Már nincs az mint régen, hogy nagyon sok bejelentkezett játékos van, egy nagy erődre. Event után, mi lesz még tippelni se merek, de nem szívesen térnék vissza közepes erődre.
Mit szeretsz az emberek sorozásában és irányításában?
- Itt rossz a kérdés. Azt gondolod szeretem pedig, inkább átadom másnak lehetőséget. Csináltam jó pár éven keresztül és már belefáradtam. Itt kell lenni harc előtt 1 órával legalább rangokat nézni, figyelni a buffokra ruhákra. Utána meg egy még 1 óra erődharc, irányítani a csapatot. Inkább kihagynám. Sajnos azonban most ezt nem lehet megtenni így szó nélkül csinálom mint, hogy annak a kb 250 fős erődharcos csapatnak legyen jó játék élménye, de ha meglenne két csapat nagy erődre irányítókkal, biztosan, hogy nyugdíjas életet élnék és nyugodtan szedném termékeket és kalandoznék, dehogy foglalkoznék az erődharccal.
Volt-e olyan élményed erődharc kapcsán, ami nagy hatással volt rád és mi volt az?
- Egy élmény maradt meg régről., mikor még nem voltak 40k tankok, se irányítás miatt sebzés, csak a játék tudás. Akkor sikerült elérnem elsőnek a 20000 feletti sebzést erődharcon. Az akkoriban elérhetetlen cél volt. Most már 4 lövés szerencsés lövés és megvan.
Mit gondolsz a játék és az erődharcok jövőjéről, úgy általánosságban?
- A játék jövője be lett harangozva, aztán most várunk, hogy mi lesz belőle. Ez az egyetlen játék mód sőt még a többi játék között is egyedi, hogy 250 fős létszám kell hozzá. Szóval van játékban bőségesen lehetőség amit ki lehet aknázni. Azt meg, hogy kb fél évig teszteltük az erődharcot, abból az lett, hogy picit erősítsünk a védelmen, és rá következő eseménnyel tegyük is tönkre a kapitányi szettel utána tegyünk rá egy lapáttal J. Cornita szettel, hátha egyensúlyba kerül. Kellene egy hosszabb távú megoldás az erődharc kiegyensúlyozásra.
Már majdhogynem tele a városotok. Milyen tanácsot tudsz adni a csapatépítésről pályakezdő alapítóknak?
- Nálam 2 módszer vált be. Egyik rá suttogok egy kis játékosra chaten, egy nagyon frappáns szöveggel. -Szia van kedved csatlakozni a városhoz aztán a többit megoldjuk valahogy. A másik megfizetem a játékosokat, hogy toborozzanak, helyettem. De tételezzük fel, egy új szerveren kellene toborozni egy várost. Az már kicsit problémásabb, mert mindenki saját várost szeretne, ott igazából egy megoldást tudok javasolni, levelet írni és megfogalmazni benne mit szeretnék, hogy szeretném elérni, konkrét terv a város számára, ebbe bele tartozik a szakma, párbaj, erődharc, stb. Az játékosok szívesen csatlakoznak egy olyan városhoz, szövetséghez ahol van élet, van vezetés, és azon dolgoznak, hogy mindenki fejlődjön. Azért én nem egyszer írtam össze város nélküli játékosra, hogy csatlakozzanak, a városhoz, és nem szabad abbahagyni ha valaki belekezdett. Csendbe megsúgom a suttogásos módszer leghatásosabb, rövid kérdés egyből válasz, utána ha város lakosokkal lehet tervezni tovább.
Mi motivál a fórumos tevékenységeid közben, úgy összességében?
- Csend volt béke, volt nyugalom volt, mindenki élte kis életet, néha pár jelentkezővel próbáltak a Support tagjai nyeremény játékkal életet lehelni fórumba, amit köszönök nekik a west közösség nevében is. Se fejlesztők nem terveztek semmit, ezt le is írták nekünk, hogy nem lesz komolyabb frissítés. (béta fórumon van fent) És vártam a csodát éveken keresztül, hátha történik valami mint event event, és meguntam. És mint ez egyik kedvenc filmben a remény rabjaiban Andy elérte hogy börtön kapjon könyvtár támogatást, én is elkezdtem bombázni az ötletekkel, hátha történik valami, mert sokáig nem lehet elviselni ha heti szinten megy az ötlet a fejlesztőknek.
Mi az, amit üzennél innen azoknak, akik nem rég kezdték el a játékot és nem látnak benne sok lehetőséget, de valahogy mégis visszahúzza őket közénk?
- Régi szerveren keressenek egy sponzort, van náluk nem használt szettek, és azzal gyorsabb a fejlődés. Nem tudnék újra beregelni egy szerverre és 2 órát várni, hogy eljussak egyik megyéből a másikba 15 szint után. Az újra kezdőnek szintén ezt tudom tanácsolni. Aki meg szerver nyitáskor regisztrál egy szerverre, kitartást hozzá. Egy nagy baj van méghozzá a sebesség drasztikus esése 15 szint után. Ha jön egy teljesen új játékos egy újonan indult szerverre regisztrál , akkor abba fogja hagyni 15 szintnél, mert nem fogja napokon keresztül várni a több órás közlekedést. Emlékszem régen 6-7 óra volt nyugati, keleti kereszteződés most már 10 perc kb. Akkor én éjszaka közlekedtem. Most már nem tudnám én se végig csinálni.
Mi a legféltettebb titka annak, hogyan kell naggyá tenni szövetségeket?
- Nem titok az, kitartás kell hozzá és sok munka és idő, és legyen egy terv amit el szeretnél érni. Régi szervereken ezt még meg kell toldani egy kulcsfontosságú dologgal,ami egy háborúhoz is kell. Pénzt pénz és meg több pénz. Abból lesznek ruhák, és játékosok nagyobb kedvel játszanak ha van siker élményük. Én próbálom azt megoldani, hogy siker élmény is legyen haladjanak de magát a játék ne rontsam el. Ezt leginkább egy futós szettel, meg segítek olyan kalandban nekik ahol pl bilincsem észak amerikai zászlót kér. Szakmát úgy oldom meg hogy aki szeretne szakmázni inkább vele gyártatok mondjuk 50 gyantát. De volt program is hogy egymásnak gyűjtés össze termékeket, vagy halottak napjára tea gyűjtés. Event alatt van cél pihenő időben kell idő töltés mert megunják és abbahagyják. Ami még nagy sikert aratott azok napi levél erődharc mellett valami történet amiről biztosan senki nem hallott. Sokan szeretik olvasni őket és nagyobb kedvel jönnek utána harcra is.
Felemelő történet a szerelem és az egymás iránti ragaszkodás mindent elsöprő erejéről... S Igen ez a film nem éppen a jól megszokott vad nyugati környezetben játszódik... inkább mondhatnánk szimplán csak nyugatinak ezt a jól megkomponált alkotást. Van benne szerintem minden, mi szemnek, szájnak ingere, de tényleg kb. minden. Intrika, románc és amit a néző na meg persze olvasó elvár, hogy legyen. Azért írtam most, hogy olvasó, mert ez a film egy adaptáció is egyébként, méghozzá Ron Rashtól, aki mellesleg ezzel a történettel bejutott újságunk mintájára a The New York Times lapba, ahogyan most ide is egy filmkritika formájában. A sztori adott. Ad egy férfit, aki menet közben megismer lovon egy különösen érdekes és izgalmas hölgyeményt és a szerelem első látásra akcióból szinte rögtön el is kezdődik közös életük. Összeházasodnak, majd jönne a baba is. Bizony ám, csak, hogy pont itt nem áll meg a történet sokkal inkább éppen itt kezdődnek a bonyodalmaink a párral. Nem szeretnék sokáig belerondítani spoilerezéssel a film elmesélésébe, de még annyit mindenképp érdemes elmondani erről a filmről, hogy a baba halála nem várt fordulatként afféle viszmajor helyzetként hatott a pár kapcsolatára vagyis ebből csak annyit akarok kihozni, hogy ha nem vetélt volna el Serena akkor a pár boldogan élhetett volna tovább, bár ez sem teljesen biztos, hiszen Mr. Pembertonnak, mint a későbbiekben is kiderül viszonya volt házasságán kívül, ami további feszültségeket szül Serena szívében. Mindezt félretéve szerintem az egyik legjobb film Bradley Cooper és Jennifer Lawrence főszereplésével, még egyszer hozzátéve nyugati környezetbe helyezve a párost és azért azt se feledhetjük el, hogy a Napos oldal és a Joy című film óta ez tudtommal a harmadik közös filmjük, amiben szorosabbnál is szorosabbra hozták össze szerintem a színészi kapcsolatukat is. Az, hogy a végkifejlet miért, úgy történt, ahogyan azt az író Ron Rash tervezte szerintem érthető, elvégre a fülszövegben is, úgy írja egyik ajánlásunk a könyv hátoldalán, hogy negatív főhős a női főszereplő, aki senki máshoz nem is fogható. Mindenesetre, mint minden gonosz karakternek Serenának is érthető a lélektani álláspontja: Amit most nem tudok spoiler végett elmagyarázni nektek, de egy példával talán megpróbálhatom szemléltetni milyen helyzet miatt vált olyanná, amilyen lett, hiszen az események következményei minden változás függvénye...
Szóval képzeld csak el magadat gyermekként ezzel a példával élve: Kigyullad valami a házban, az otthonodban. Te elég rendesen meg is ijedsz, majdhogynem sokkot is kapsz esetenként és mit teszel?! Ki futsz és szaladsz világgá, nem gondolsz semmi másra, senki másra. Nem gondolsz a családodra, akik talán, még édes álmukat alusszák a lakásukban és akik a tűz martalékaivá válnak. Nos! Te együtt tudnál élni évekkel később ezen bűntudattal? Ezt nem válaszolom meg. Döntse el mindenki saját magában. Igen, nem teljesen saját ez a példa, mondjuk azt akkor, hogy a filmből hoztam. Ezt tudva, már szerintem érthető is az író döntése, annak az érdekében, hogy a végkifejlete a történet zárásának miért is lett olyan forró hangulatú, mondhatni meglehetősen tüzes. Lehet, hogy nem az a fajta Happy End jön a végére, amire mindig vár a néző/olvasó, de néha, úgy vélem a karmának is helyt kell adni, hogy kerek legyen egy történet szépsége és Serena című filmünk épp ettől volt egy szép história.
Értékeljünk! Erre a filmre én 5 csillagot adok az ötből és mivel sehol máshol nem tudtam hozzájutni (mivel ritka, mint a fehér poszáta) csak internetről ezért innen a Timesból is szeretnék köszönetet mondani @Klar-nak a közreműködéséért, miszerint hozzá segített a letöltéshez, hogy láthassam ezt a filmet is, amelyről egyébként először a Duna Tv-ből értesültem, hogy létezik ez a film, ezért is ilyen ritka, meg azért, mert DVD-n is csak egy helyen tudom, hogy létezik és az sem a közelemben lévő könyvtárban található meg, hanem sokkal távolabb... Szóval, ha valahol meglátjátok e havi filmünket meg kell becsülnötök, hiszen elég ritka, mint a fehér holló.
Fogyasztásnak én most karácsonyi menüt javasolok kis forralt borral ebben a hűvös időjárásban, hiszen mégiscsak ünnepek előtt áll a Times szerkesztősége is. Boldog Karácsonyt és sok-sok unokát kíván mindenkinek innen is az aggpapa.
Kezetekre favágáshoz vigyázzatok!
A valósággal való bárminemű egyezés vagy tévedés kizárólag a véletlen műve, ez csak egy történet általam!,
A Vadnyugati Éhes Játékok
Avagy saját fanfiction, hogy milyen lett volna az éhezők viadala vadnyugati köntösbe öltöztetve.
1848. Június 14.
"Létezik egy történet. De ugorjunk most vissza egyet. Mert él egy halvány emléke is arról annak a bizonyos nemzetnek. Utazzunk kicsit az időben természetesen visszafelé mindössze persze csak elméleti síkon. Képzeljünk el egy világot, amit nem én írtam eredetileg, de a legkorábbi előzményeit én próbálom meg életre kelteni... Valamikor a western időszakában kezdődött minden. Halvány játékokkal. Nevezhetnénk erődharcoknak is, de ez kissé távol áll a jelenlegi igazságunktól. Kezdjük el ott, hogy hatalomra került az első olyan elnök a Snow dinasztiából, aki rendbe kívánta hozni népe anarchiába fulladt forradalmát. Ezek voltak sötét idők. Vér volt mindenütt, vér és holttestek, csontok hevertek mindenfelé. De jött az, kit, már említett a történet és játékokat hirdetett életre-halálra szólóan a vérszomj elégedettségének legfőbb érzésére. Így kezdődött el minden, amit később, már viadalnak neveztek az utódok. De ne térjünk most vissza, még a jövőbe. Eleinte, még vaktölténnyel küzdöttek vagyis kezdetben csak játszottak egymással, aztán jött az ötlet, hogy a legfiatalabbakat tegyék be egy kifejezetten arra szolgáló arénának megépített zárt területbe. Ez természetesen kötelesség volt. Be kellett vonulni mindannak, akit erre érdemesnek tartottak: Akit kisorsoltak az aratás napján. Visszaemlékezések alapján akkor, még nem volt 12 körzet kezdetben. Észak-Amerikában dúlt a visszafoghatatlan polgárháború. Még a szerelem sem érdekelte akkoriban a parancsnokokat, mert a harcmezőn bábukat láttak. Karaktereket nem. A körzetek csak később alakultak meg, ahogyan a Kapitólium is csak később vetette meg a lábát. Igazából akkor került a képbe az új rendszer, mikor a térségek kezdtek államokká egyesülni és később ebből az egyesülésből, még később körzetek kezdtek kialakulni, amit végül a főhatalom fogott össze: A korai Kapitólium. Élt ebben a korban két olyan szerelmes pár, akiknek a jövőhöz hasonlóan egymás ellen kellett eleinte csak játszaniuk aztán később vérre menően, már küzdeniük is. A Snow dinasztia első elnöke ezt nem is hagyhatta szó nélkül. Erre, még később kitérek. Az történt ugyanis, hogy mikor eljött a pillanat, hogy senki más nem maradt a páron kívül az arénában vagyis akkoriban, még egy erődben, mert, így tudták kivitelezni hajdanán a játékokat, hogy felkiáltott a békebíró, vagyis a főjátékmester. Az elnöktől azt az utasítást kaphatta ő is, hogy legyenek ők ketten a bajnokai annak a bizonyos erődharcnak, ami, mint tudjuk később majdnem ugyanúgy megváltoztatta a történelmet, ahogy évtizedekkel később egy másik pár is csak ők épp a távoli jövőben. De ez itt most lényegtelen. Aki beleláthatott a jövendőbe egy kristálygömbhöz hasonló eszköz által az pontosan fel képes fedezni a két történetben a hasonlóságot. De akkor lássuk inkább most a különbségeket? Naná! Ugyanis a vadnyugat teljesen másnak tűnt, mégis több változás volt ebből a korból. Nem volt luxus, ami a bajnokokat felkészíthette volna a bajnokságra. Több volt inkább a szegénység, de akkoriban legalább értékelték is egymást azon emberek, akikből, még nem veszett ki a humanitás, vagyis az emberség. Ők nem bábukat láttak egymásban a csatamezőn, ahogy a feletteseik, nem csak számokat a statisztikában, hogy mennyi halott lett egy nap alatt... Nem, annál sokkal többet. Egymás lelkébe láttak és kóstolhattak bele. Mintha csak korai indiánok lettek volna, bár ki tudja. Hiszen az is volt köztük egyértelműen, elvégre a vadnyugatról szól a mai mese. A mai ember hajlamos az embereket beskatulyázni. Ha te például szeretsz lopni, csalni vagy épp hazudni, akkor a nagy valószínűség szerint tolvaj, bűnöző leszel a számára és ha gyakorlod is rendszeressé válóan a bűnök folyamatait, akkor te ki sem tudsz lépni ebből a csapdából, amibe belehelyeztek téged. Holott lehet van benned egy csepp remény is a változásra, lehet van benned szeretet is. Mert ugye valljuk, már csak be: Mindannyian emberek vagyunk, egyetlen közös bolygó jelenti a lakhelyünk. S mind ugyanúgy, pont ugyan azonképpen is működünk. A vágyakozás érzelme mindenkiben megtalálható, csak épp mindenki másra vágyik, más a célunk, más a sorsunk, ahogy a jövőnk sem egy irányba mutat. Ezért kellene végre megértetnünk a hatalommal, hogy mi emberek nem csak számok vagyunk a rendszerükben. Mi érző lelkek többre vagyunk hivatottak, mintsem küzdjünk egymással életre és halálra vérre menő játékokra, akár nap napot követően. Most pedig, hogy elolvastad levelemet vonulj ki a szabadba és tedd a dolgod halandótársam, hiszen jóllehet csupán egyszer élünk, de akkor egyáltalán nem mindegy miféleképpen halálozunk."
- - Uram! Elkészült a levéllel végre, jól érzékelem? - kérdezte hű inasom.
- - Éppen most, Alfred! Ha kérhetem rögvest sürgönyözze is a nép minden olvasója felé, hogy minél több szem láthassa...
- - Rendben, de remélem nem lett kellőképpen lázító a szövege, azért nehogy megüsse a bokáját, uram!
- - Épp csak annyira lett az, amennyire meg akarjuk buktatni a hatalmat, már ha egyáltalán lehet manapság ilyent kijelenteni! - feleltem neki a válasszal, mire ő azonnal rohant is a nyomdába, hogy utána meg a hírlaposoknál tegyen jó szolgálatot. De, hogy miért is született meg általam ez a röpirat? Hogy legyen téma, amiről a nemzetünk tárgyalhat. Aztán, hogy mi lesz ennek a vége, mondjuk, úgy, hogy, még ez csak nagyon is az eleje... A történetnek, amely változást ígér a népünknek!
Akárhová is vetődtek, és bármivel is töltötték napjaikat a tehenészlegények,-egyedül vagy társaságban-a kávéról sosem mondtak le. Kávé nélkül nem kezdődhetett a nap, nem eshetett jól a pihenés, az ebéd, és a nehéz vacsora sem.
Cukor helyett rendszerint a juharfa mézszerűvé sűrített édes nedvét, a maple syrupot használták.
COWBOYKÁVÉ
"2 gallon (8 liter) forró vízhez adj 2 font (90dkg) kávét. Forrald két órán keresztül, majd dobj bele egy lópatkót. Ha elsüllyed, a kávé nem elég sűrű. Borzasztók a kávéfőzők, mert mindig bőkezűek a vízzel!"- mondta egy kávéínyenc cowboy.
Miként az idézetből is kitűnik, a cowboyok a kávét egyszerűen forró vízben kifőzték, azaz "törökösen" készítették. Két személy részére 1dl vízhez 1,1 dkg őrölt kávét adtak általában.
Persze ha már betértek az ivóba, a whiskeyt sem vetették meg. Az Angliából származó szeszesitalt rozsból vagy árpából készítették és Scotch whiskeynek nevezték.
Amerikában rozsból vagy kukoricából párolták a nedűt, ez volt a Bourbon whiskey.
A Vadnyugat gulyásai az italokban sem voltak túl válogatósak, hiszen a munka dandárja idején csak kivételes alkalmakkor iszogathattak.
Kemény, nehéz mesterség volt az övék, józan, higgadt, jó erőben lévő embert kívánt. Tudták ezt maguk is, de olykor a tábori rendért felelős szakács szigorára is szükség volt. Ha valaki áthágta az íratlan szabályokat, könnyen megbűnhődött érte: másnap a neki járó cipóban kőbe harapott... Szerencséje volt, ha nem tört bele a foga. Ám aki kéretlen segítséggel, víz vagy tüzelőhordással, előmozdította a "háztartást", annak a legfinomabb falatok kerültek a tányérjába, s talán még a lópatkó sem merült el a kávéjában.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a marcona, mindig lövésre kész cowboyok nagyon is közösségi emberek voltak. Majdnem egy évig egymás közvetlen közelében,-kitéve a természet viszontagságainak,- egymásra voltak utalva, közös érdekük volt az összehangolt, jól szervezett, zökkenőmentes élet.
Kedves Olvasó! Ezzel véget ért ama próbálkozásom, hogy megpróbáljunk betekintést nyerni a cowboyok étkezési szokásaiba, és életmódjába. Köszönöm hogy velem tartottál, és ha netán úgy döntesz, hogy elvonulsz a természetbe egy két hétre, a táborozás minden napjára akad itt egy egy jellegzetes cowboyétel, amely nálunk is beszerezhető alapanyagokból, egyszerű felszereléssel elkészíthető.
A történetek és a receptek leírásában, elkészítésében segítségemre volt BORSÁNYI LÁSZLÓ és LORENCZ JÓZSEF könyve, a Mit ettek a Vadnyugat hősei?
A jövő évtől egy másfajta koncepció alapján fogok ételeket készíteni, és megosztani Veletek, de ez legyen meglepetés egyelőre, tartsatok velem továbbra is.
És igen, itt az év vége, az adventi időszak, a karácsony.
Egy olyan receptet hoztam, készítettem el, ami némileg kapcsolódik az ehavi írásomhoz, de ugyanakkor egy könnyen elkészíthető, gyors és nagyon finom édesség, egy torta, természetesen Asztalra kerülhet egy adventi vasárnapon, de akár az ünnepek alatt is.
KÁVÉS-WHISKEY-S CSOKITORTA
Hozzávalók:
A tortához:
150 g liszt
200 g cukor
50 g kakaó
3/4 tk. sütőpor
3/4 tk. szódabikarbóna
1/2 kk. só
2 db tojás
120 ml tej
60 ml olaj
1 cs. vanília cukor
100 ml forró kávé
(2 csapott teáskanál instant kávé+ 100 ml forró víz)
20 ml ír whiskey
A krémhez:
250 ml habtejszín
10 ml ír whiskey
1 teáskanál instant kávé
1 teáskanál habfixáló
A díszítéshez:
30-40 g étcsokoládé reszelve, esetleg tortadara
Elkészítése:
A sütőt előmelegítjük 180 fokra. Egy nagy tálban összekeverjük a lisztet, a cukrot, a cukrozatlan kakaót, a sütőport, a szódabikarbónát a sót, és a vaniliás cukrot. Hozzáadjuk a tojásokat, tejet, olajat és robotgéppel összedolgozzuk. Elkészítjük a kávét hozzáadjuk azt is és végül a whiskey-t is belecsurgatjuk. Sütőpapírral bélelt tortaformában 20-25 perc alatt megsütjük.
Amennyiben nem kapcsos a tortaforma a sütőpapírt csak az aljára tegyétek, az oldalát kenjétek ki vajjal. A kapcsosban fontos a sütőpapír, mert egy eléggé folyékony masszát kapunk.
Hagyjuk teljesen kihűlni, addig elkészítjük a krémet.
A tejszínhabot felverjük, hozzáadjuk a habfixálót majd beleszórjuk a kávét és belecsurgatjuk a whiskey-t. Ha cukrozatlan tejszínből készítitek, tegyetek bele egy kevés porcukrot.
A tortára kanalazzuk és megszórjuk reszelt étcsokoládéval.
Jó étvágyat!
Ördög a vállamon
/Egy magányos cowboy margójára.../
Az életem romokban
Össze is omlok nyomban
Ha meglátom gonosz jelét
Száma arról árulkodik nincs élni miért.
De halálom nyíltan
Felvállalom, hisz nincs miért titkoljam
Hogy rosszul éltem
De ezt be se vallanák legtöbben.
Sőt rá se jönne a többség
Hogy milyen tévesen éli le életét
Hamis létem porrá se vész el lassan
Mint virtuális görbe tükör: Nektek csak ennyi voltam.
Eszme a végtelenség küszöbén
Annyi lettem, amennyit magamból adni kívántam én
S most mégis egyetlen lény jelenti a támaszom
Hogy ne adjam fel ezért ül ördög egyik vállamon.
Másikon azért, még mindig az angyal
Kéri ne hallgassak rá, majd Ő maga megvigasztal
Én pedig megtagadom sorsomat
Ördögöt söprök vállamról s kívánok neki további boldogat.
Kellemes az élet nélküle
Nem elég kellemes, de jobb nem is lehetne
Mert, így működik az Úrban a Föld kereksége
A jó s rossz küzdelme illúzió, de azért megszűnhetne.
A világ mindensége, ha véget vetne
Ennek az egésznek, mi rendszer az mind elveszne
A káosz, mi csak vár végül helyébe lépne
De csókoltatja az ördög álmát Jézus győzelme.
Nagy ritkán sorsomon is elgondolkodnék
Mint most tettem, de a csend annak helyébe lép
Mert a sors folyamatos változó szándék
Ha kész vagy rá, ha nem, de utolérni képtelenség.
Vegyük példának csak ezt a pillanatot, tessék
Amíg írtam elment az idő, de ez semmiség
Viszont, még mindig lelkembe nyersz betekintést
Olvasol soraim által és ez az, ami csodát jelent épp.
Én meg csak olvastatlak, de talán, már elég
Jegyzetem nem fogy el, míg a világ meg nem ég
Ha kell, akár billoggal írom a lovaim testét
Csak, hogy el ne feledd ki figyel válladon, míg az angyal takarék.
Cowboy lényem sárba vész
Isten nem állhat az mellé, ki merész
De, ha csupán egy létet ismer az, ki igazán sosem élt
Annak mondassa a nép kisebb része, hogy: Isten éltessék...
Tavaszra virrad a Nap sütése
De a telet, már el is hagyta népünk betegsége
Megőszül a világ, így megy minden végbe
Utoljára, még azért a nyári szellő simít felkészültre:
Felülök frissen billogokkal kicifrázott lovam nyergébe
S mint az egykor szerencsés Luke, belovagolok a Naplementébe
Nem is sejtem, nem is szeretnék semmit se tudni vélni
Angyal maradt a vállamon és nekem elég mindössze ennyi!
Az USA-ban – vallástól függetlenül – szinte mindenki ünnepli a karácsonyt. Számos szokás hasonlít a magyar szokásokhoz, de azért megvannak az amerikai jellegzetességek is. November végén kezdődik a karácsonyi szezon, és január elején ér véget. Az amerikai otthonokat belül és kívül is csodásan feldíszítik – heteken át készül a díszítés, szentestére kell tökéletesnek lennie. A karácsonyfa a ház vagy a lakás központi helyén áll, díszekkel, fényekkel feldíszítve, angyallal a tetején, vagy csillaggal, mely a betlehemi csillagot jelképezi.
Santa Claus az éj leple alatt érkezik, amíg a gyerekek alszanak, és csak karácsony reggelén pillantják meg az ajándékokat. A gyerekek egy pohár tejet és karácsonyi sütiket raknak ki egy tányérra Santa Clausnak. A becsomagolt ajándékok a fenyőfa mellett állnak, beleértve a háziállatoknak szántakat is.
Santa Claus (magyarul néha Karácsony apó, helytelenül Mikulás) karácsonyi ajándékosztó figura. Különösen az angolszász világban népszerű (USA, Egyesült Királyság). Kinézetre hasonló a magyar Mikuláshoz (idős, piros köpenybe öltözött ember), és hasonlóképpen Szent Miklós püspök legendájához kapcsolható.
Santa Claus figurája a 19. század elején jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban, holland bevándorlók hagyományainak hatására. Már az 1770-es években feljegyezték a holland telepesek Szent Miklósnak (Sinter Klaasnak) szentelt ünnepét, az amerikaiak pedig hamarosan népszerűsíteni kezdték az ajándékhozó Szent Miklóst. Már 1809-ben történetet írtak a repülő szekéren utazó, jutalmazó püspökről. Egy 1821-ben keletkezett költemény már Santeclaus-nak nevezi (a Sinter Klaas elferdítése), rénszarvasok által húzott szánon ülő piros köpenyes alakként ábrázolja, függetleníti a vallásos jelentőségtől, és Szent Miklós ünnepe helyett karácsonyhoz köti. Clement Clarke Moore 1822-es The Night Before Christmas verse tovább építette Santa Claus figuráját és a hozzá kapcsolódó legendákat. Az 1840-es évekre Santa Claus közismert és népszerű figurává vált az országban.
Az 1880-as években nyerte el modern, mai kinézetét és tulajdonságait: testes, kedélyes ember hosszú fehér szakállal, szőrmével szegélyezett piros kabáttal, ajándékkal teli puttonyt cipelve. Ekkortól ábrázolják felnőtt emberként; korábban manóként, tündérként hivatkoztak rá.
Karácsony éjszakáján a kéményen keresztül hatol be a lakásba, és a kandallóra felakasztott harisnyákban helyezi el a gyermekeknek szánt ajándékot. Ezt a szokását már az 1809-es és 1822-es irodalmi alkotásokban is megemlítik. Karácsony előestéjén az amerikai gyermekek „karácsonyi harisnyákat” (Christmas stockings) akasztanak a kandallóra, közelében egy asztalon pedig süteményeket és tejet hagynak arra az esetre, ha Santa Claus megéhezik.
Repülő szánon közlekedik, melyet kilenc rénszarvas húz. A szán és nyolc név szerint említett szarvas már az 1822-es The Night Before Christmas költeményben megjelenik, a kilencedik, Rudolf, viszont csak 1939-ben. Műhelye az Északi sark közelében, egyes leírások szerint Lappföldön van. A manók itt készítik az ajándékokat, melyet Santa Claus karácsonykor szétoszt. A gyerekek karácsony előtt levelet küldenek neki kívánságaikkal.
Santa Clausnak felesége is van, melyet egy 1889-es vers népszerűsített.
A hagyományos karácsonyi ételek Amerikában a töltött pulyka, sonka, marhasült illetve a Yorkshire-puding. Burgonyát, sült zöldségeket és áfonyamártást szolgálnak fel, tonikkal és sherry-vel. Különböző édes péksüteményeket esznek, az egg nog (tojáslikőr) fahéjjal hintve nagyon népszerű. A húsok és a desszertek családi receptek szerint készülnek, amelyeknek általában tartják a titkát. Szokás a gyümölcsök, dió, sajtok és csokoládé fogyasztása is. A hagyományok közé tartozik, hogy az amerikaiak a karácsonyt megelőző vasárnap különleges istentiszteletre mennek, illetve szenteste éjféli misére. Több vasárnapi iskola, templom szervez speciális rendezvényeket. Ide beletartoznak többek között az adott épület vagy a lakóhelyek, parkok ünnepi díszbe öltöztetése, karácsonyfa dekorálása, koncertek és előadások megrendezése. A legtöbb bevásárlóközpontban már a Szentestét megelőző hetekben is karácsonyi énekek szólnak. Sok szervezet rendez karácsonyi étel, ital, ajándékosztást azoknak az embereknek, akik az otthon és az étel melegének hiánya miatt kénytelenek élni.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Santa_Claus http://americanhungarianjournal.com/blog/2014/12/27/karacsony-az-egyesult-allamokban/
Az előző számunk megfejtése: Mandarinrece
A nyereményeket a beküldés után átadtuk az összes résztvevőnek!
Ebben a számban egy nagyon egyszerű játékkal készültünk nektek.
Az alábbi képen elrejtettünk néhány hibát, keressétek meg őket!
A helyes megfejtők között kisorsolunk: 5x 1db Mega Karácsonyi Táska 2020
Beküldési határidő: 2020. december 30. 20:00
A beküldéseket a Support rendszeren keresztül várjuk a Versenyek és nyereményjátékok kategóriában.
A részvétellel elfogadod a Versenyszabályokat.
A The West Times havilap minden hónap első napján jelenik meg.
Főszerkesztő
Mandarinrece
Szerkesztők és közreműködők
Krisztoph Snow
Mono
Syntex
Elérhetőség
Kapcsolat: https://support.innogames.com/connect/west/hu
E-mail: info@team.the-west.hu
Archívum: https://wiki.the-west.hu/wiki/The_West_Times
Minden tartalom esetén a beküldési határidő az adott hónap utolsó napján 12:00 óra. » Beküldési részletek Ez alól kivételt képeznek a nyereményjátékok beküldési határideje alkalmanként, Ez esetben külön feltüntetésre kerül a beküldési határidő.
Nyereményjátékok alkalmával szeretnénk közzétenni a nyertesek játékosneveit. A feltételezésünk az, hogy a játékosok egyetértenek azzal, hogy a nyertes nevét megemlítjük. Ez vonatkozik hirdetésekre és minden más beküldésre is. Bárki, aki ezzel nem ért egyet, kifejezetten jelölnie kell a megoldás benyújtásakor.
A Vadnyugati novellában megjelenő tartalom teljesen fiktív jellegű, továbbá az oldalon felelhető filmkritikákban megjelenő filmek korhatárosak lehetnek. Minden tartalom csakis saját felelősségre tekinthető meg. A The West mentesül minden felelősségvállalás alól ilyen esetekben.