Történetírás 2. hely

< Történetírás

A vándor története

Hol is kezdjem a történetemet? Nos, kezdem onnan hogy történetünk főhőse egy vándor. V2-ről vándorolt át V1-re. Régen indián volt, de indián nevét már nem használja, ma már csak Gotdan nevet használja. Nincs se barátja, se városa, senkije. Sikere nem nagyon volt, naponta dolgozott pár órát és ennyi. Viszont az élete hamarosan fordulatot vesz...

Hősünk segítőkész, kedves ember volt, de magányos. Ezek tulajdonságok vezették egy nap arra az útra, ahonnan már nem tudott visszafordulni. Vándorlása során egy indiánlánnyal találkozott. Eliznek hívták, útjuk elmesélték egymásnak a történeteiket. -Szóval ha jól értem akkor nem tetszett egy ember a városban és eljöttél? – kérdezte Gotdan. -Igen.. -Mekkora csacsi vagy, ilyenért ne menj el. Menj vissza, ne foglalkozz vele. Na mindjárt beérünk egy városba, ha jól ismerem akkor a templom mellett tudok neked lovat szerezni, ha meglesz akkor menj vissza kérlek a városodba.

A lány biccentett a fejével és amikor betértek a városba úgy is tett. Elbúcsúztak egymástól és a lány elindult vissza. Gotdan azt hitte most látta utoljára a lányt, de ez nem így történt, ugyanis egy férfi már régóta figyelte. Kratch-nek hívták, New Fortress vezetői közé tartozott. Látta hogy mi történt, és mikor a lány elment, megkérdezte: nincs-e kedve csatlakozni hozzájuk. Gotdan kicsit gondolkodott rajta majd igen mellett döntött, egy feltétellel: a terméketlen földet megpróbálja termékennyé tenni. Kratch elfogadta a feltételeket, és örült mikor pár hét múlva látta közeledni őt.

Vándorunk még nem tudta hogy mire számítson, ezért kicsit kételkedett, de már az első estéjét sikerült nevetéses estté tennie, és tudta: itt talán lepihenhet a hosszú vándorlás után. Elmesélte a történeteit az ördögszekérről, a virgonc erdei mágusról és a turbóteknősről akit több mint egy napig kergetett. Város tagjaival hamar sikerült megismerkednie, viszont még a szövetségesekkel még nem nagyon sikerült. A következő napokat kalandokkal töltötte, majd erőd védelméhez kapott kiképzést a vezetőktől. Itt találkozott újra az indiánlánnyal, Elizzel. Mindketten meglepődtek. Eliz elmesélte a többieknek hogy ő segített neki, ő vette rá hogy jöjjön vissza. Gotdannek ez jól esett, és sikeresnek érezte magát. A többiek elkezdtek ezek után beszélgetni vele, kezdték egymást megismerni. Gotdan elkezdte jobban megismerni a lányt, egyre többet beszéltek, találkoztak. Gotdan bízott hogy ő lesz az a lány akinek majd megkéri a kezét. De utána minden megváltozott, mert kiderült: Eliz már 8 hónapja házas Marcusszal. Ez Gotdannek felért egy hatalmas pofonnal: hirtelen elvesztette minden sikerérzetét, hülyének érezte magát. Viszont magányos múltja miatt ez csak egy hirtelen jött reakció volt, hamar elfelejtette a lányt és barátságukat kezdték el ápolni. Eliz után találkozott egy másik lánnyal: őt Bellnek hívták. Fiatalabb volt, viszont ő is kedves és segítőkész. Épp akkor vált el a férjétől amikor megismerkedtek. Elkezdett vele is beszélgetni, egyre többet találkoztak és voltak együtt. Benne is látta azt mint Elizben: őt látta a jövendőbelijének, viszont nem akarta elkapkodni. Egy időre elment a városától, elment Blond Crast városába, Loonwolf Creekbe. Itt hamar megkedvelték egymás társaságát. Blond egy idősebb, átlagos testalkatú férfi volt. Minden tárgy, ruha, fegyver, cipő, nadrág, sapka, leírások, minden ami csak létezik nálla megtalálható. Gotdannek segített, aminek nagyon örült: egy tapasztalt játékos aki segít neki. Ilyen még nem történt vele. A tapasztalatszerzés után elbúcsúzott és elindult vissza a városába, Kratchékhoz. Útközben tudta: egyszer még visszatér ide, és az öreg napjait itt fogja tölteni.

Mikor visszatért pár változás történt: három szövetség egyesült egymással, Új Világ néven. Új emberek, új városok. Gotdannek ez nem nagyon tetszett, amit a városa vezetőinél szóvá is tett, viszont nem hallgatták meg, pedig a városi tanácsba már bevették. Még nem volt elég befolyása, így megpróbált nagyobbat szerezni, ami a vesztét fogja később okozni...

A vezetők egy napon egy fontos küldetéssel bízták meg: kémkednie kellett az ellenfél után. Nem nagy örömmel, de a befolyás szerzésének lehetősége benne volt, úgyhogy emiatt elvállalta a kiszabott feladatot. A város nevére nem emlékszik, nem is figyelte, elment a városából egy színlelt balhéval és csatlakozott az ellenfélhez. A kémkedés során több erődhöz utazott és jelentéseket küldött a csapatmozgásokról Kratchnak. Szerencséjére nem kellett sokáig maradnia, egy hét múlva már vissza is tért. Várta hogy majd lesz valami változás, kap kitüntetést, elismerést, vagy valami mást. De...semmit nem történt. Minden maradt ugyanúgy. Ez kicsit rosszul esett neki. Megpróbált ezek után az erődharcok terén jeleskedni, de nem nagyon jött össze jó harc, kötvényekből se talált valami sokat. Ezt követően új irány kezdte érdekelni: elkezdett kereskedni. Allan Quatermaintól megszerezte a felszerelést és utazó kereskedőként kezdte járni a vadnyugatot, reménykedve hogy talál valami értékeset. Ennek később meglett az eredménye:először Athos, a híres muskétás párbajtőrét szerezte meg, majd Al Swearengen övét sikerült üzlettel megszereznie, viszont a legértékesebb dolog a legendás harmadik kulcs volt. A kulcs megszerzésével a kincs megkeresése elérhetővé vált. Több hónapon kereste kitartóan a kincset, már egy idő után kezdte elveszíteni a reményét és majdnem feladta, de végül a hosszú keresésnek eredménye lett: a kincset megtalálta. A három kulccsal kinyitotta, és megszerezte belőle a vadnyugat egyik legjobb puskáját, az aranypuskát. Így arany szettjét megszerezte, amit büszkén mutogatott. A város is csodálta, de egy egyszerű gratulálok kijelentésen kívül semmi nem történt. Ez megint elkezdte egy kicsit frusztrálni. . Egy idő után eltűnt a nevetés az arcáról, majd lassan a mosoly is. El akart menni, de Rodrigez, az egyik vezető megmondta neki: ha elmegy, nem jöhet vissza.

Gotdan kockáztatott: elment... Senki nem kereste meg miért ment, mi volt a baja , segítsen e. Mintha soha ott se lett volna, úgy távozott. Szerelme Bell után ugyanúgy lángolt, így hogy elment tőle is távol került. Azt hitte: őt is elfelejti mint Elizt, nem komoly. De ez komoly volt. Nem bírta elfelejteni és minden nappal rosszabb volt. Viszont a városába nem mehetett vissza... Ekkor rájött: nem oda kéne menni., hanem Bellékhez. Az ottani várost a híres törzsfőnök Win vezette, örömmel látta a városába. Mikor csatlakozott akkor tudta meg hogy a szövetség megint háromfelé szakadt fel. Ők az Új Egységgel tartottak. Megpróbálták a V2-es szövetséget, de ők csak hisztiztek, főleg Orselone, aki egyben Bell anyja volt. Ő annyira megutálta gyermekét hogy kitagadta a családjából. Megtudta, hogy Rodrigez azt, hogy ide jött árulásnak vette, és az egész szövetség feketelistájára felvette hamis vádakkal. Így a történtek után már csak egy dolog maradt számára: sikerüljön összejönnie Bellel. A világ egyik legjobb kereskedője lett, ez egy kicsit segített neki a cél elérésében. Igaz, Bell apja nem szereti Gotdant, de remélt hogy a lány máshogy gondolja. Aminek később igaza lett: a lány szerette őt, a fiú is őt, eljegyezte és készültek az esküvőre.

Kratch, Eliz és még pár new fortress-i ember ez idő alatt megpróbálta Gotdant visszakönyörögni Rodrigeznél, de ő könyörtelen volt és kijelentette: ő többé nem látja szívesen a városában Gotdant... Az esküvő előtt Gotdannel egy újabb pozitív dolog történt: Blond Crast, mint mostohaapa átvette felette a gyámságot. Ez nagyon jól esett neki, és kezdte elfelejteni, hogy ő valójában egy számkivetett feketelistás. Az esküvő napjára kicsípte magát, mint a vendégek többsége. A papi szerepet Kratch töltötte be, mint régi jó barát. A tanúk között ott volt Bell öccse, a legjobb barátnője és Eliz is. Az esküvő utáni nagy vígadalomban megpróbálták elrabolni a menyasszonyt, de ez nem sikerült a vendégeknek Gotdan szerencséjére. A nészutat mostohaapja nyaralójába töltik majd, boldogságban Gotdan mint egy magányos és szomorú vándor érkezett Világ 1-re. Viszont amit itt kapott az mindennél több volt. Lett városa, barátjai, családja, felesége és a legfontosabb: boldog volt.

VÉGE

írta: GaTToGuN