Henry McCarty
Billy, a Kölyök
Henry McCarty (1859. november 23. – 1881. július 14.), leginkább Billy, a Kölyök néven ismert, de a William Antrim és William Harrison Bonney neveket is használta. Hírhedt amerikai törvényen-kívüli, aki főleg ló-, valamint marhalopásokból tartotta el magát.
Születési dátuma és helye is bizonytalan. A legelfogadottabb nézet szerint 1859-ben született, New Yorkban, más források születési dátumaként az 1860-61-es éveket adják meg. Nevével szintén vannak problémák: csak édesanyja keresztneve biztos, Catherine. Hogy apja vagy anyja vezetékneve volt-e a McCarty, illetve a Bonney, azt nem tudni, mint ahogy azt sem, apja William volt-e vagy Patrick Henry. Édesapja talán a polgárháborúban halt meg. Mindkét szülője ír származású volt.
1868-ban özvegy édesanyja találkozott William Antrimmal, majd sok évnyi költözés után a család (Joseph, a Kölyök öccsével együtt) Silver Cityben, Új-Mexikóban telepedett le, 1873-ban. Itt Billy édesanyja hozzáment Antrimhoz. Antrim csaposként és asztalosként dolgozott, de a szerencsejátékok hamar jobban kezdték érdekelni, mint felesége és mostohafiai. Ennek ellenére a fiatal fiú néha használta az Antrim nevet.
Anyja szembesülve a szegénységükkel, kénytelen volt kiadni szobáit, hogy eltarthassa fiát. Az asszony 1874. szeptember 16-án tuberkulózisban meghalt. Az egyedül maradt Antrim otthagyta fiait, és Arizona felé vette az irányt. Billy a közelben lévő hotelben dolgozott kosztért és kvártélyért. A hotel vezetője meg volt elégedve a fiúval, mint mondta, ő volt az egyetlen, aki neki dolgozott és nem lopott tőle semmit. Tanárai szerint sem volt több problémája mint a vele egykorú fiúknak, valamint szívesen segített az iskola körüli munkákban. 1875-ben Sombrero Jack társának javaslatára részt vett egy kínai mosoda kirablásában, de 1875. szeptember 23-án letartóztatták, mert megtalálták nála a rejtegetett ruhákat. Bebörtönzésének másnapján megszökött, úgy, hogy átpréselte vékony testét a kéményen. Innentől kezdve többé-kevésbé szökevénynek számított. Két évig farmokon dolgozott, vándorolva Arizona vidékein, és megkeresett kevés keresetét szerencsejátékokon szórta el. 1877-ben a Fort Grant Army Post kocsisa lett, fát szállított az erdőből a fűrésztelepre. A munka révén találkozott Frank „Hencegő” Cahill-lel, aki kedvét lelte a fiú „szekálásában”. Augusztus 17-én, egy hangos szóváltás után Cahill McCartyra támadt, és a földre teperte. Erre a fiú fegyvert rántott, és lelőtte Cahillt, aki másnap belehalt a sérülésébe. Tettéért újra őrizetbe került. Már csak a rendőrbíró megérkezésére vártak, de McCarty még ezelőtt megszökött.
Újra szökésben a William H. Bonney nevet kezdte használni. Lopott lovával Új-Mexikó irányába tartott. Legközelebb Heiskell Jones pecosi otthonában tűnt fel. Mivel az apacsok ellopták a lovát, kénytelen volt gyalogolni a legközelebbi településig, ahol Jonesnak volt a háza. A lány ápolta McCartyt, aki majdnem meghalt. Miután felépült, egy lovat is adtak neki a sajátjaik közül.
Lew Wallace és az amnesztia
1878 őszén Új-Mexikónak új kormányzója lett, Lew Wallace személyében. A béke helyreállítása érdekében úgy döntött, hogy amnesztiát ad azoknak akik részt vettek a Lincoln megyei marhaháborúban és nem voltak vád alá helyezve. McCarty a McSween házból történt elmenekülése után Mexikóban tartózkodott, ám vád alatt volt. Wallace azonban úgy értesült, hogy Bonney hajlandó tanúskodni Dolenék ellen, amennyiben amnesztiát kap. 1879 márciusában Wallace és McCarty találkoztak, hogy megvitathassák az alkukötést. Végül is megegyeztek.
A megállapodás értelmében el kellett játszaniuk letartóztatását és egy rövid ideig a börtönbe is be kellett vonulni, míg a vallomása alapján az eljárás lefolyt. A megvádoltakat felmentették és McCarty-t fogták perbe Brady meggyilkolásáért. John Dolan, körzeti ügyvéd, a The House banda vezetőjének egyik jelentős tagja, elutasította McCarty szabadlábra helyezését és visszazáratta a börtönbe 1879 júniusában. De a börtön most sem tartotta vissza: kihúzta kezét a bilincsből és megszökött. A következő fél évben lopásból, szerencsejátékokból és gyilkosságokból tartotta el magát. 1880 januárjában megölt egy Joe Grant nevű férfit egy Fort Sumner-beli szalonban. Grant pókerezés közben dicsekedett, hogy meg tudná ölni a Kölyköt, ha egyszer elé kerülne, de nem ismerte fel, hogy akivel pókerezett, az maga a kölyök. A Kölyök mondta meg neki, hogy ki is ő valójában, erre Grant tüzelni kezdett, de a Kölyök lelőtte őt. 1880 novemberében egy rendőrkülönítmény csapdába ejtette McCarty bandáját egy házban. A rendőrök közül James Carlysle egy fehér zászló kíséretében bemerészkedett a házba, hogy tárgyaljon velük. Carlysle-nak az éjszaka folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy a banditák csak húzzák az időt, amikor kintről egy lövés jött. Ebből Carlysle arra következtetett, hogy kint maradt társai megölték Greathouse-t (akié a ház volt, és akit túszként küldtek ki azért hogy biztosítsa a bennlévő Carlysle életét), úgy döntött, jobb menekülni. Kitörte az ablakot és a hóba esett, társai azonban azt hitték, hogy a banda egyik tagja és lelőtték. Tudatosulva bennük, hogy mit tettek összezavarodtak és ezzel hagyták a bandát megszökni.
Pat Garrett
A Kölyök nyomába ezúttal egykori társa, a rettenthetetlen bölényvadász, az 1880 novemberében Lincoln megye seriffjévé választott Pat Garrett eredt, összeszedett egy csapatot és 500$-os vérdíjat tűzött ki a Kölyök fejére. A Garrett vezette csapat már sokkal jobban haladt Billy kézre kerítésében, adódóan abból, hogy Garrett jól ismerte szokásait és búvóhelyeit. December 19-én éppen csak megtudott menekülni a Garrett féle csapat éjféli rajtaütése elől, Fort Sumnerben, de társa Tom O'Folliard lövést kapott és meghalt. December 23-án agy Stinking Springs-i elhagyatott épületben ejtették csapdába. Míg Billy és bandája az épületben aludt, Garrett körbevette csapatával az épületet és várta a nap felkeltét. A következő reggel az egyik marhatolvaj, Charlie Bowdre kiment, hogy megetesse lovát, Garrették azt hitték, hogy Billy az és lelőtték. Ezután nem sokkal egyikük lóval próbált menekülni, de őt is és lovát is lelőtték, ezzel eltorlaszolva az épület egyetlen kijáratát. Ekkor Garrették hozzáláttak enni és meghívták a bennlévőket is, de a bentiek elküldték őket a pokolba. Később az éhes és kimerült banditák végül engedtek és kimentek, mivel belátták nincs esély menekülésre.
Menekülés Lincolnból
Billy-t, a Kölyköt Mesilla városában börtönözték be és ott várt áprilisi tárgyalásra. Az addigi időt úgy töltötte el, hogy újságoknak nyilatkozott és Wallace kormányzónak írt felmentéséért könyörgő leveleket, amit a kormányzó rendre elutasított. Billy tárgyalása egy nap alatt lezajlott és elítélték Brady seriff megöléséért. Április 13-án Warren Bristol bíró kötél általi halálra ítélte. A kivégzést május 13-ára tervezték és Billy-t visszaszállították Lincolnba, Garrett két helyettese vigyázott rá; James Bell és Robert Ollinger. Április 28-án élete legbravúrosabb és egyben utolsó szökését hajtotta végre; míg Garrett városon kívül volt, Billy egy becsempészett pisztollyal lelőtte a két helyettest és tovább állt.
Vannak olyan elképzelések, hogy még 3 hónapig szökése után is Fort Sumner környékén tanyázott. 1881. július 14-én Garrett és két társa Billy egyik barátját, Pedro Maxwell-t kérdezte ki annak házában. Már éjfél volt, amikor Billy váratlanul belépett a szobába pisztollyal a kezében. Nem ismerte fel a szobában lévőket a homály miatt, de hallotta, hogy vannak ott és spanyolul megkérdezte: Ki az? Ki az? Mikor Garrett felismerte a hangját kétszer rálőtt, az egyik golyó a szívét sebesítette meg, ezzel azonnali halálát okozva. Másik feltételezés szerint kés volt nála és lesből lőtték le. Henry McCartyt, alias Henry Antrimot, alias William H. Bonney-t, alias Billyt, a Kölyköt másnap temették el Fort Sumner régi katonai temetőjében, régi bajtársai, Tom O'Folliard és Charlie Bowdre mellé. Később sírkövet állítottak hármuknak, amit háromszor elloptak, majd az 1940-es években teljesen elkerítették a nyughelyet. Legendák szerint Billy nem is halt meg; mikor Garrettnek le kellett volna lőnie, elengedte. Ezt kihasználva a későbbiekben több imposztor is felbukkant. Az egyik Brushy Bill volt, aki Ollie P. Roberts volt polgári nevén. Őt azért nem tartják hitelesnek mert nem tudott spanyolul, ellenben az igazival. A másik John Miller volt, akiről 1937-ben bekövetkezett halála után családja állította, hogy ő az igazi Billy.